Miért pipacs?

Elsőként felmerül a kérdés hogyan is találtam a pipacsra? Vagy éppen a pipacs talált rám?

Nos, az úgy történt, hogy sétáltam az utcán, és az egyik járdaszegélynél megláttam egy pipacsot. Ott virított az apró kavicsok között. Szabadon. Nem kötötte semmi… csak ott volt és nem érdekelte, hogy nem a gondozott virágoskertben vagy a réten a többi vadvirág között pompázik. Egyedül állt, mégis természetes volt, a helyén volt.

Ez a kép beleégett a fejembe és elindított egy gondolatsort bennem. Ezt itt most nem vezetném le… de a lényege, hogy számomra mit is mondott a pipacs? Egy virág, amit nem tekintenek igazi virágnak (hiszen csak gyom, sehol sem ültetik, csak nő magától), szabad, azonban nem bírja a kötöttségeket. Messziről gyönyörű, közelről azonban semmi különlegesen szépet nem látsz rajta. Ha letéped szinte azonnal el is pusztul. Szirmai törékenyek, szinte légiesek, mégis nagyon látványosak. Megihletik az embereket, hatnak rájuk.

De nézzük mit mond az internet (hiszen google a barátunk) a pipacs szimbolikájáról:

Az ókori görögök szerint Aphroditének (a szerelem és szépség Istennőjének) virága, de gyakran ábrázolják Déméter (a földművelés és a termékenység Istennőjének) szent növényeként is. Hasonlóan vélekedtek a pipacsról a rómaiak is, akik virágjait Ceresnek, a gabonafélék Istennőjének szentelték.

Ezzel szemben egyes területeken negatív jelentéssel bír. Rengeteg babona kapcsolódik hozzá. Az ír asszonyok még a megérintésétől is féltek, a házba bevinni pedig különösen balszerencsésnek tartották, mert ezzel betegséget hozhattak a lakókra.

Egyes területeken azt hitték, hogy a szemhéjakra helyezve vakságot okoz, máshol ugyanakkor pipacsból készített borogatást használtak fülbajokra, szirupjából pedig köhögéscsillapítót készítettek. Hatóanyagai miatt az álom, a bódultság, a boldog tudatlanság szimbóluma is.

Néhány napos virágzása az élet múlandóságára emlékeztet. Világi értelmezésben a pipacsot a heves, ám röpke fellobbanás szimbólumának tartják.

A viktoriánus idők virágnyelvében az örömöt vagy a vigaszt szimbolizálta. Rengeteg helyen felmerül ez a kettősség a pipaccsal kapcsolatban ahogy láttuk az előbbiekben is.

Végezetül pedig Nagy Britanniában az Emlékezés Napjának szimbóluma. November 11-én nemcsak az első világháború halottai előtt róják le kegyeletüket a megemlékezők, hanem valamennyi, külföldi fronton valaha harcolt katona, hősi halott előtt. A pipacsos kitűző kinézete változott az idők során a jelentése azonban megmaradt. Már a Napóleoni időktől fogva megihlette a művészeket, ahogyan a véráztatta harcmezőn nyílni kezdtek a pipacstengerek. Ebből a képből született vers adott ötletet a pipacskitűzők készítéséhez és az Emlékezés Napjának szimbólumává választásához is.

A keresztény irodalomban is a vérhez kapcsolódik, a keresztre feszített Krisztus véréből sarjadt ki a pipacs.

Ezeket olvasva azért jócskán elindulnak azok a gondolatok. Hogyan jelenthet ennyire különböző dolgokat, és hogyan jelenthet ennyi mindent? De talán nem is ez a fontos… hanem, hogy kinek mit jelent.

Nekem azt jelenti, hogy az is értékes, ami nem igazi, hagyományos virág (mint a rózsa, szegfű…) és hogy akkor is hathat másokra, ha nem csupa jó dolgot társítanak hozzá.

Én pipacsnak érzem magam. És már tudom, hogy nem baj, ha más vagyok, ha nem csak jó vagyok… akkor is értékes lehetek és akkor is hathatok a világra.

Te mit gondolsz a pipacsról? Neked mit jelent?

Leszel velem pipacs? Ha igen, akkor nagyon örülök Neked, és köszöntelek a kis társaságomban (társaságunkban). Olvass, kommentelj és küldj saját írást is, ha van kedved. 

Nyugodtan lehetsz Önmagad, hisz Pipacsok között vagy 😉